Automata öntözőrendszerek tervezése és telepítés

A legtöbben azért költöznek kertes házba, vagy vesznek nyaralót, telket, hogy közelebb lehessenek a természethez, a növényekhez. A szép és ápolt kert, amely valóban megnyugtat és pihentet, kikapcsol és energiával tölt fel nagyon sok törődést, energiát, időt és nem utolsósorban hozzáértést igényel.

Az öntözést, mely elsősorban a mostani aszályos években nélkülözhetetlen a növények egyenletes fejlődéséhez, kevesen számítják a tennivalók közé, pedig nélküle a növények ritkán maradnak egész évben kertünk díszei.

Öntözni pedig kell! A Magyarországon lehulló csapadékmennyiség évi 600 – 700 mm. De ennek a csapadéknak is egy jelentős része a téli időszakban hullik. Kertünk zöldfelületének 80 – 90%-át a gyep teszi ki. A ma általánosan használt gyepkeverékek fő fűféléi átlagosan napi 4 mm csapadékot igényelnek.

Nem kell hozzá senkinek sem komoly számításokat végeznie, hogy megállapíthassa a lehulló csapadék a pázsitfélék vízigényének még a 30%-át sem elégíti ki. A hiányzó vizet pedig pótolni kell.

A fűfélék vízigénye (mint a legtöbb növényé) a hőmérséklet emelkedésével folyamatosan nő. Így a legnagyobb vízigény pont a nyári hónapokban jelentkezik, amikor esőre alig lehet számítani.

Fák, bokrok, mélyebb gyökérzettel rendelkező növények a téli kora tavaszi vízzel telített talajokból, hosszú időn át tudnak nedvességhez jutni. Azonban a pázsitfűfélék a vizet a talaj felső rétegeiből veszik fel, így napos meleg tavaszi napokon a gyep már gyakran küszködik vízhiánnyal.

Ahogy melegednek a nappalok és az éjszakák a talaj is egyre melegebb lesz. Az időnként lehulló csapadék átnedvesíti a talaj felső rétegeit. Azonban a meleg talajból a nedvesség gyorsan elpárolog vagy mélyebbre szivárog és a fű megint szomjazik.

A nyári heves átfutó záporoknak zivataroknak a nyaralók ritkán, a kertészek, kertészkedők annál inkább örülnek. Pedig azt a jelenséget mindenki ismeri, hogy a gyorsan lehulló csapadék nagy részét a talaj (főleg kötöttebb, pl.: agyag talajok) nem tudja beszívni, és elfolyik a területről. De a nagy melegben pár óra alatt a beszivárgott nedvesség is gyorsan elpárolog és kiszárad a talaj.

Ezekből a sokszor kézenfekvő, de kevésbé ismert vagy hangoztatott tényekből kiderül, hogy kertünket feltétlenül öntözni kell, ha az év bármely szakában örömmel és megnyugvással akarunk rátekinteni.

Öntözni sokféleképpen lehet. Vödörrel és locsolókannával, slaggal (elnézést, a szakszerűség kedvéért: tömlővel), szórófejjel, csepegtető rendszerrel és számos egyéb megoldással.

Az elmúlt 15 évben Magyarországon éppen úgy, mint Európa számos más pontján egyre elterjedtebbek az automata öntözőrendszerek. Lássuk miért:
Víztakarékos (-)
Csak akkor öntöz, amikor szükséges, de akkor mindig (-)
Egészségesebb ellenállóbb növények
Gyorsan és szépen fejlődő növényzet
Időben egyenletes öntözés (-)
Térben egyenletes öntözés
Nehezen öntözhető területek öntözése
Működtetése nem igényel időráfordítást (-)
Nincs gond a szabadság alatt, vagy hét közben az üdülőben (-)
Tervezhető öntözési költségek (-)
Nem zavarja a kert használatát
Kútról is üzemeltethető
Vízkorlátozó intézkedések nem okoznak problémát (-)
Ma már egy szebb kert tartozéka (-)
Az öntözőrendszerek elkészíthetők kézi (csapos) működtetéssel is, de igazán nagy előnyüket automatikus működtetéssel élvezhetjük Mi is, de növényeink is.

A fenti felsorolásban (-) jellel jelöltük azokat az előnyöket, amelyek részben vagy teljesen csak az automatikus működés esetén érvényesülnek.

Az automatikus öntözőrendszer a pázsitnak, növényzetnek mindig pontosan a megfelelő mennyiségű vizet adja, mégpedig a kellő időben.

A kert tulajdonosának nem kell törődnie a rendszeres és fáradtságos napi öntözéssel, elegendő gyönyörködnie az eredményben.

Ezekkel, a rendszerekkel oldott tápanyagokat, gyomirtó szereket is könnyen célba lehet juttatni. Víz- és energiatakarékosak, sőt intelligensek, mert például esőben, nem öntöznek.